PRP vagy őssejtes kezelés? Ha hajbeültetés előtt állsz, könnyen találkozhatsz mindkettővel. A hasonló ígéretek mögött eltérő eljárások állnak. Érdemes tudnod, hogyan végzik őket, és milyen eredményt várhatsz tőlük.
A PRP a saját véredből előállított, vérlemezkékben gazdag plazma. A sejtes mikrografthoz apró szövetmintát vesznek a fejbőrödből, és ezt dolgozzák fel. Két külön eljárásról van szó. A PRP-t ezért pontatlan őssejtkezelésnek nevezni.
Az „őssejtes hajbeültetés” elnevezés gyakran a hagyományos hajbeültetés mellett végzett kiegészítő kezelést takar. A hajtüszőket ekkor is a donorterületről ültetik át. A kiegészítő eljárással a meglévő haj állapotán vagy a gyógyulás menetén szeretnének javítani. Hogy ez mennyire sikerül, azt az adott módszert vizsgáló kutatásokból tudhatjuk meg.
Hogyan készül a PRP?
Vért vesznek tőled, majd centrifugálással elkülönítik a vérlemezkékben gazdag plazmát. Ebben nagyobb a vérlemezkék koncentrációja, mint a levett vérben. Erre utal az angol platelet-rich plasma elnevezés is. A vérlemezkékben található növekedési faktorok miatt kutatják, hogyan segíthet a PRP a hajhullás kezelésében és a hajbeültetés eredményének javításában.
A PRP-t többféleképpen alkalmazzák. Egy 40 pácienssel végzett FUE-vizsgálatban a műtét közben adták be. Más kezelési tervek későbbi, ismételt alkalmakat is tartalmaznak. Önmagában a PRP rövidítésből tehát még nem derül ki, mikor és hány alkalommal alkalmazzák.
Mi történik a bőrmintával?
A mikrograftos eljáráshoz kis szövetmintát vesznek a fejbőrből. A mintát feldolgozzák, majd az így kapott anyagot a fejbőrbe juttatják. Ez sejteket és apró szövetrészleteket tartalmazhat. Az összetétele a mintavétel helyétől és a feldolgozás módjától is függ.
Az „őssejtes” elnevezés önmagában keveset mond a készítmény összetételéről. A feldolgozott bőrminta nem feltétlenül tisztán őssejteket tartalmaz. A „saját sejtes” megjelölés pedig arra utal, hogy az anyag tőled származik. A várható hatásáról ez még semmit nem árul el.
A kezeléshez mintavételre és injekciózásra is szükség van. Előre kérdezz rá, honnan veszik a mintát, milyen érzéstelenítést alkalmaznak, és mire kell figyelned utána. Ez akkor is fontos, ha a kezelést a hajbeültetéssel egy napon végzik.
Mit mutatnak a sejtes kezelésekről szóló kutatások?
Egy 2020-as kutatásban 27 páciensnél vizsgáltak saját szövetből készített mikrograftot. A fejbőr egyik területét kezelték, a másikon placebót alkalmaztak. 58 hét után a kezelt részen átlagosan 23,3 hajszál/cm² sűrűségnövekedést mértek a kiinduláshoz képest. A kontrollterületen enyhén csökkent a sűrűség.
Ebben a kutatásban örökletes hajritkulást kezeltek. Az eredményekből még nem derül ki, hogy hajbeültetés után mennyivel több graft maradna meg. A hosszabb utánkövetés során hat páciensnél újabb hajvesztésről és újrakezelésről számoltak be. A szerzők is jelezték, hogy nagyobb, kontrollált vizsgálatokra van szükség.
Egy másik, 65 résztvevő bevonásával végzett, kettős vak vizsgálatban a hajtüszők körüli szövetből nyert, tenyésztett sejteket használtak. Hat és kilenc hónap után a kezelt területen nagyobb hajsűrűséget és vastagabb hajszálakat mértek, mint a placebóval kezelt területen. A javulás átmenetinek bizonyult.
A két kutatásban eltérő eljárásokat vizsgáltak. A tenyésztett sejtekkel elért eredmények ezért nem vonatkoztathatók automatikusan a bőrmintából készült mikrograftra. Ha egy klinika kutatásra hivatkozik, nézd meg, valóban azt a módszert vizsgálták-e, amelyet neked javasolnak.
Több graft marad meg tőle?
Hajbeültetés előtt valószínűleg ez érdekel a legjobban. A meglévő haj sűrűsödését, a sebgyógyulást és az átültetett tüszők túlélését külön kell értékelni. Attól, hogy az egyik területen javulást mértek, a másik kettőről még nem tudunk többet.
Az ausztrál ANZCTR nyilvántartásában szerepel egy vizsgálati terv a sejtes mikrograft FUT-hajbeültetés melletti alkalmazásáról. A kutatók többek között a graftok túlélését mérnék. A bejegyzést utoljára 2024. június 21-én frissítették, eredményeket nem közöltek benne. Azt már leírták, mit szeretnének vizsgálni. Hogy mire jutottak, abból még nem derül ki.
A nagy szám jól hangzik. A jó terv viszont látszik is. Abból születik a hajvonal, a sűrűség és olyan eredmény, amelyet ma és évek múlva is jó érzéssel viselsz. A cél: természetes eredmény.
Több graft vagy jobb terv?
Mit tudunk a PRP hatásáról?
Egy 2025-ös, 30 páciens bevonásával készült tanulmányban a FUE-hajbeültetést gyógyszeres kezeléssel egészítették ki. A PRP-t is kapó csoportban az átültetett tüszők nagyobb arányban maradtak életben, és kedvezőbb volt a hajnövekedés is. A PRP-kezelést több alkalommal is megismételték.
Egy 2026-os, 60 férfival végzett randomizált vizsgálatban a FUE mellett alkalmazott PRP szintén kedvezőbb hajnövekedéssel és gyógyulással járt. A páciensek állapotát hat hónapon át követték.
Ezek alapján a PRP hasznos kiegészítő kezelés lehet. A vizsgálatokban azonban kevés páciens vett részt, és meghatározott kezelési protokollt követtek. Az eredményekből még nem derül ki, hogy más PRP-eljárásokkal vagy több év elteltével mire lehet számítani.
A bemutatott kutatásokból azt sem lehet megmondani, hogy általában a PRP vagy a sejtes mikrograft hatásosabb-e. Eltérő módszereket és betegcsoportokat vizsgáltak. Az újabb elnevezés önmagában még nem jelent jobb eredményt.
A PRP nálunk a törökországi hajbeültetés része
A törökországi hajbeültetéshez nálunk a PRP-kezelés is hozzátartozik. Hiszünk a módszerben, és a pácienseinknél látott kedvező eredmények alapján hasznos kiegészítésnek tartjuk. A kutatások mellett a saját tapasztalataink is megerősítenek ebben.
A hajbeültetés és a PRP együttes alkalmazásakor a végeredményt a műtét, az utókezelés és az egyéni adottságok is befolyásolják. Egy látványos előtte-utána fotóból nem állapítható meg, ebből mennyi köszönhető a PRP-nek.
A konzultáción elmondjuk, hogyan zajlik a PRP-kezelés, és mikor kerül rá sor. Arról, hogy nálad alkalmazható-e, és milyen módon, az orvos dönt.
Lesz ettől több hajtüszőm?
A hajbeültetés során a már meglévő hajtüszőket ültetik át. A PRP nem növeli meg az átültetésre felhasználható tüszők számát a tarkódon. A bemutatott sejtes vizsgálatok sem igazolják, hogy korlátlan számú új hajtüszőt lehetne létrehozni. A kopasz területek fedését ezért továbbra is a rendelkezésre álló donorhaj alapján kell megtervezni.
A tervezéskor a donorterület tartalékát, a hajvonalat és a várható további hajvesztést is figyelembe kell venni. A további kutatási irányokról az új hajhullás elleni kezeléseket bemutató cikkünkben olvashatsz.
Öt kérdés, amit érdemes feltenned
- Pontosan mit kapok? PRP-t, bőrmintából készített mikrograftot vagy más készítményt? Kérd el az eljárás nevét és rövid leírását. A „regeneráló kezelés” ehhez kevés.
- Nekem miben segíthet? A meglévő haj sűrűsítése, a gyógyulás vagy a graftok túlélése a cél? Legyen világos, miért javasolják neked.
- Milyen kutatásra hivatkoznak? Ugyanezt a módszert vizsgálták hajbeültetés mellett? Volt kontrollcsoport? Mennyi ideig követték a pácienseket? Kérj hozzá elérhető tanulmányt.
- Hány alkalommal végzik, és mennyibe kerül összesen? Tisztázd, mi történik a műtét napján, szükséges-e későbbi ismétlés, és azt hol lehet elvégezni.
- Mire számítsak utána? Kérdezz rá a mintavételre, az injekciókra, a lehetséges panaszokra és az otthoni teendőkre. A kontroll időpontját is egyeztessétek.
Nézzük meg, nálad mi jöhet szóba
A GetHairnél először a hajad és a donorterületed állapotát nézzük meg. Átbeszéljük, hol szeretnél sűrűbb hajat, és milyen eredményre lehet reálisan számítani. Erre épül a hajbeültetési terv, és ebben kap helyet a PRP is.
Az ingyenes előzetes felméréshez küldj jól látható fotókat a hajvonaladról, a fejtetődről és a donorterületről. Elmondjuk, hogyan zajlik a törökországi hajbeültetés, és mikor kerül sor a PRP-kezelésre. A végleges terv személyes orvosi vizsgálat alapján készül el.
Fotó: Kaboompics / Pexels. Illusztráció.
